MEGKEZDŐDÖTT A KARÁCSONYI VÁSÁR
... szóval, hát én nem tudom ilyentájt, karácsonyi vásár idején, hányszor mentem végig a Deák Ferenc utcán, a metrótól a Vörösmarty-ig, elég ha annyit mondok, volt hogy naponta többször. Ez mindig ilyen kényszerű kellemetlenség, zokniárusok, nejlon alól kikandikáló matrjoska babák, miegymás, az ember tudata beszűkül, szedi a lábait, húú de hosszú...
Nem lett volna ez másképp tegnap se, nagy levegő, fordulunk a Deákról, és uppsz, feldíszített millenáris pavilonok, placcok rendben, nagy Levi(n) éppen forraltbort főz. Most ez így hogy? Így is lehet. Nem tudtuk.
Ezekután kicsit lelassulva érünk a térre: első nap.
Az első nap semmi különös, szokásos. Az első napon mindenki kicsit fáradt, kicsit ideges, embere válogatja. Van, aki kényszeresen pakolgat, rendezkedik, átrendez. Van aki minden évben elátkozza a percet, amikor betette a lábát, de hogy ő aztán soha többet!, épp most tizenkettedszer. Az első napon Danyi Zsuzsi mindig épp onnan ment el egy perce, ahol keressük. Mondom, első nap, semmi különös.
Közben kezdődik a megnyitó, Elka, Johanna a színpadnál. Megyünk tovább, kisvártatva túl vagyunk az első pomposon. Nincs az a forraltborozó hideg, de amúgy is krampampulit iszunk, így szoktuk. Mint ahogy Győri Tamással pálinkát szoktunk inni. El is indulunk, Karcsinál kötünk ki, Frittmann cserszegi fűszeres van nála, Karcsi szól a Tóninak, Tóni a Lajosnak, ugye ebből már nem egy pálinka lesz... Első napon így megy ez.
Tónival átszaladunk a Gozsdu-udvarba, kóstolnám meg a marhaszegyet. Persze, pálinkára marhaszegy, mi más? Még egy kis krampampuli, aztán sietek vissza, mert Stylewalker Night, Apa ugye eljössz velem? Hétkor a karácsonyfánál találkozunk.
Semmi kóborlás hálisten, célirányosan az egyik butik felé, útközben veszek egy sört, még tavaszról tartozom. Apa fizet, egy felső, egy gatyesz. Aztán a butik előtt megkóstoljuk a repi bort. Ismeretlenekkel borozok, Nick Cave, Vörösmarty tér, Cseh Tamás, Vígh Mihály, régi Tilos az Á, csapongunk interdiszciplinárisan, na majd legközelebb bort kell hoznom, adósságspirál. Lehet, hogy megint egyre élhetőbb ez a város? - mélázunk...
Első napon így megy ez. Semmi különös.
Forrás
Tweet
0 megjegyzés:
* * * * *
Képek a térről
